Szórófúvókák
A permetezés során a tudományos meghatározás szerint egy folyadék finom cseppekké (aeroszol vagy köd formájában) történő szétbontása történik gáz (általában levegő) segítségével.
A melegített, folyékony halmazállapotú olvadékragasztók azonban e meghatározás szerint nem permetezhetők. Az aktuálisan elérhető technológiák nem képesek cseppek képzésére. John Dalton (1766 – 1844) angol természettudós volt. Alapvető kutatásokat végzett az atomelmélet terén, és a kémia úttörőjének tekinthető. Nevéhez fűződik többek között az elemek molekulatömegének meghatározása.
Az olvadékragasztók hosszú, illetve nagyon hosszú molekulaláncokkal rendelkeznek, amelyek összefonódnak. Ez az összefonódás akadályozza meg a cseppképződést. Az összefonódás egy főtt spagettihez hasonlítható: ha egyetlen tésztaszálat próbálunk kiemelni az edényből, az más tésztákkal összeragadva, összefonódva kerül ki, egy hosszú láncot alkotva. Az eredmény egy hosszú, egymással összetapadt tésztákból álló lánc.
A víz Dalton-értéke 18 Da (g/mol), így permetezhető. A kaucsuk, amely az olvadékragasztó egyik összetevője, 50 000 Da (g/mol) Dalton-értékkel rendelkezik, ezért nem permetezhető. A hosszú polimerláncok vékony olvadékragasztó szálként jelennek meg. Ez a szál sűrített levegővel örvénymozgásba hozható. Ez az örvénymozgás a fúvóka kialakításának köszönhetően jön létre.
A fúvóka felépítése:
A fúvóka a kifolyónyílása felé szűkül: Gyakran kúpos formát eredményez. Fúvókanyílás esetén a belső és külső átmérőt kell megadni. A belső átmérő határozza meg az olvadékragasztó mennyiségét:
Irányelv: Kisebb átmérő - kevesebb ragasztó, nagyobb átmérő - több ragasztó.
A szórásos felhordás csak pneumatikus kézi eszközökkel kezdődhet meg, mivel a szóráshoz sűrített levegő szükséges. A sűrített levegő egy tömlőn keresztül jut a felhordó készülékhez. Innen a levegő csatornákon keresztül halad a fúvókához. Adagolófejek esetében a sűrített levegő fűthető tömlőn keresztül előmelegíthető. A sűrített levegő örvénylő kilépéséhez különböző fúvókaformák használhatók, amelyek a kívánt szórási képet eredményezik. Az alábbiakban két formát mutatunk be:
Szórófúvóka (1-es alakú) - belemart csatornák
Örvényfúvóka – (szórófúvóka (1-es alakú) A fúvókakúpra kis csatornákat martak be a gyártás során. Ezeken a csatornákon keresztül áramlik a sűrített levegő, és egy légörvényt hoz létre. A csatornák szögének mértéke határozza meg a szórás szélességét.
Szórófúvóka (1-es alakú) - levegősapkával és hollandi anyával
Annak érdekében, hogy a levegőáram ezekben a csatornákban áramolhasson, az örvényfúvókára egy levegősapkát helyeznek. A levegősapka révén a bemart csatornákban üreg keletkezik, amelyen keresztül a sűrített levegő távozhat. A fúvóka csúcsán kilépő ragasztószálat a levegőáram magával ragadja és örvénymozgásba hozza.
Szórófúvóka (2-es alakú) - furatok
A kívánt szórási kép a fúvókában lévő furatokkal is elérhető. Ebben az esetben nincs szükség levegősapkára és hollandi anyára. A fúvókatestben lévő furatok ferde elrendezésűek, így a levegőáram a fúvóka nyílásához irányul. A bemutatott fúvóka például 7 furattal rendelkezik, amelyek 60°-os szórási kúpot hoznak létre.
A felhordó fejekhez és pneumatikus kézi eszközökhöz használt szórófúvókák felépítése nem tér el egymástól.
Alapanyag:
A fúvókagyártáshoz elsősorban sárgarezet alkalmaznak. A fúvóka a hotmelt berendezés fűtésétől távol található. Ezért a sárgaréz kiváló, 120 wattos (W/(m*K)) hővezető képességével ideális választás. Ezáltal biztosítható a ragasztóanyag-felvitelhez szükséges megfelelő hőmérséklet.
A fúvóka kopása
A fúvókák kopóalkatrészek. A zavartalan ragasztóanyag-felhordás érdekében rendszeresen meg kell tisztítani őket a ragasztómaradványoktól. A belső furat kopása az olvadékragasztó „kimosódása” következtében alakul ki. A szórás az anyaggal történő érintkezés nélkül történik.