Mik azok a lágyítószerek?
A lágyítószerek olyan kémiai anyagok, amelyeket egyes műanyagokhoz adagolnak, hogy azok rugalmasabbak legyenek és kevésbé törjenek. Ezeket az anyagokat azért dolgozzák bele a műanyagba, hogy növeljék az anyag rugalmasságát és hajlékonyságát. A lágyítószereket plasztifikáló szereknek is nevezhetjük.
Lágyítószerek az olvadékragasztókban
Az olvadékragasztók előállításához a nyersanyagokat, az alap-polimereket, a gyantákat, a lágyítószereket és az adalékanyagokat magas hőmérsékleten keverőkben egymással összekeverik. A gyantákat és a lágyítószereket az alap-polimerbe gyúrják. Az olvadékragasztó típusától függően ezek a keverési arányok változnak.
Az olvadékragasztók tipikus lágyítószerei például az orvosi/technikai fehér olaj és a poliizobutilén (rövidítve: PIB).
Lágyítószerek a ragasztandó anyagokban
A lágyítószerek problémákat okozhatnak a ragasztás során, mivel ronthatják a ragasztókötések tapadását vagy szilárdságát. Íme, néhány ok, hogy miért jelenthetnek a lágyítószerek kihívást a ragasztás során:
- Migráció: A lágyítószerek át tudnak vándorolni a műanyagból / a ragasztandó anyagokból a szomszédos anyagokba / ragasztóba. Amikor egy ragasztót felhordunk egy felületre, a lágyítószer a műanyagból a ragasztóba diffundálhat. Ennek hatására a ragasztó megváltoztatja tulajdonságait és lágyabbá válik. Elveszíti saját kohézióját (belső szilárdságát).
- Migráció: A lágyítószerek át tudnak vándorolni a műanyagból / ragasztandó anyagokból a szomszédos anyagokba / ragasztóba. Amikor egy ragasztót felhordunk egy felületre, a lágyítószer a műanyagból a ragasztóba diffundálhat. Ennek hatására a ragasztó megváltoztatja tulajdonságait és lágyabbá válik. Elveszti saját kohézióját (belső szilárdságát).
- Felszíni szennyeződés: A lágyító beszivárog a ragasztókötésbe. Itt a ragasztó elveszíti a tapadását a ragasztandó anyaghoz A lágyítószer kialakuló határrétege miatt izzadás lép fel. Ha a műanyagból származó lágyítószerek a ragasztandó felületekre kerülnek, akkor a ragasztó tapadását ezekhez a felületekhez ronthatják, mivel zsíros vagy olajos réteget képeznek, amely megakadályozza a tapadást.
A megfelelő ragasztók kiválasztása
Annak érdekében, hogy ragasztott kötéseket a lágyítószerek negatív hatásaitól megvédjük, megfelelő, a lágyítószerekkel kompatibilis ragasztókat (pl. reaktív olvadékragasztók vagy kiválasztott poliamidok) kell használnunk. Ez különösen azokban az ágazatokban fontos, ahol a lágyítószereket tartalmazó műanyagokat széles körben használják, mint például az autóiparban és az orvostechnikában.
Alkalmazási példa az orvostechnikában és az autóiparban a műbőrhöz való ragasztásnál, amely tartalmazhat lágyítószereket.
Mik azok a lágyítószerek?
A lágyítószerek olyan kémiai anyagok, amelyeket egyes műanyagokhoz adagolnak, hogy azok rugalmasabbak legyenek és kevésbé törjenek. Ezeket az anyagokat azért dolgozzák bele a műanyagba, hogy növeljék az anyag rugalmasságát és hajlékonyságát. A lágyítószereket plasztifikáló szereknek is nevezhetjük.
Lágyítószerek az olvadékragasztókban
Az olvadékragasztók előállításához a nyersanyagokat, az alap-polimereket, a gyantákat, a lágyítószereket és az adalékanyagokat magas hőmérsékleten keverőkben egymással összekeverik. A gyantákat és a lágyítószereket az alap-polimerbe gyúrják. Az olvadékragasztó típusától függően ezek a keverési arányok változnak.
Az olvadékragasztók tipikus lágyítószerei például az orvosi/technikai fehér olaj és a poliizobutilén (rövidítve: PIB).
Lágyítószerek a ragasztandó anyagokban
A lágyítószerek problémákat okozhatnak a ragasztás során, mivel ronthatják a ragasztókötések tapadását vagy szilárdságát. Íme, néhány ok, hogy miért jelenthetnek a lágyítószerek kihívást a ragasztás során:
- Migráció: A lágyítószerek át tudnak vándorolni a műanyagból / a ragasztandó anyagokból a szomszédos anyagokba / ragasztóba. Amikor egy ragasztót felhordunk egy felületre, a lágyítószer a műanyagból a ragasztóba diffundálhat. Ennek hatására a ragasztó megváltoztatja tulajdonságait és lágyabbá válik. Elveszíti saját kohézióját (belső szilárdságát).
- Migráció: A lágyítószerek át tudnak vándorolni a műanyagból / ragasztandó anyagokból a szomszédos anyagokba / ragasztóba. Amikor egy ragasztót felhordunk egy felületre, a lágyítószer a műanyagból a ragasztóba diffundálhat. Ennek hatására a ragasztó megváltoztatja tulajdonságait és lágyabbá válik. Elveszti saját kohézióját (belső szilárdságát).
- Felszíni szennyeződés: A lágyító beszivárog a ragasztókötésbe. Itt a ragasztó elveszíti a tapadását a ragasztandó anyaghoz A lágyítószer kialakuló határrétege miatt izzadás lép fel. Ha a műanyagból származó lágyítószerek a ragasztandó felületekre kerülnek, akkor a ragasztó tapadását ezekhez a felületekhez ronthatják, mivel zsíros vagy olajos réteget képeznek, amely megakadályozza a tapadást.
A megfelelő ragasztók kiválasztása
Annak érdekében, hogy ragasztott kötéseket a lágyítószerek negatív hatásaitól megvédjük, megfelelő, a lágyítószerekkel kompatibilis ragasztókat (pl. reaktív olvadékragasztók vagy kiválasztott poliamidok) kell használnunk. Ez különösen azokban az ágazatokban fontos, ahol a lágyítószereket tartalmazó műanyagokat széles körben használják, mint például az autóiparban és az orvostechnikában.
Alkalmazási példa az orvostechnikában és az autóiparban a műbőrhöz való ragasztásnál, amely tartalmazhat lágyítószereket.